Az Éjszakai Őrség (Ночной дозор) egy nem is olyan régi orosz low-fantasy regény, amit Szergej Lukjanyenko írt '98-ban. A könyvet azóta több folytatás is követte, rendre magyarul is megjelentek mind.
A cselekmény elég jól fel van osztva, jól kidolgozott, bár több rövid időtörés is van benne (ami nem baj). Most csak az alapszituációt vázolnám fel: Moszkvában az utcákon két szervezet váltja egymást és tartják fent az egyensúlyt. Az egyik az Éjszakai Őrség (melynek tagjai a főbb szereplők), a másik a Nappali Őrség. Ami a feszültségfaktort hozza, az az, hogy ugyan azokat a szabályokat tartatják be egymással, holott ellenségek. És hogy miért létezik ez a két szervezet? Hát persze, hogy a természetfeletti lények miatt :)
Ugyanis a könyvben köztünk járnak vámpírok, alakváltók és másfélék, akik a Fény vagy a Setét szolgái. A másfélék alapból normális emberek lennének, leszámítva, hogy varázsolni tudnak, rohadt hosszú életük van, és be tudnak lépni a homályba. A homály a létezés egy másik síkja, több szintje van és lassabban telik az idő, mint a mi dimenziónkban. Ami érdekes, hogy ha belép a homályba, akkor ugyan ott járkál, mint a normális síkon,c sak senki se veszi észre a normálisak közül, plusz tud egy-két trükköt ott csinálni. Ezért is folynak itt a küzdelmek, meg hasonlók.
ízelítőnek legyen elég ennyi, vegyétek meg, olvassátok. Megéri. Egyedi és nagyon jó hangulat, több összefüggő rejtély felgöngyölítése, izgalom jellemzik az Őrség-éra első kötetét. És a látszat ellenére ebben a könyvben egyáltalán nem minden fekete és fehér.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.